Budapest fürdői régen és ma

Budapesten csaknem kétezer éve fürdőznek. A rómaiak Aquincum meleg forrásai mellé építettek fürdőket, a törökök a 16. században kupolás fürdőházakat emeltek, a 20. század eleje pedig azokat a fürdőpalotákat adta, amelyek ma is meghatározzák a város képét.

A város alatt több mint száz természetes forrás és fúrt kút található, 1934-ben pedig Budapest hivatalosan is elnyerte a fürdőváros címet. Az alábbiakban röviden végigjárjuk ezt a történetet, majd arról is szó lesz, miben különbözik egy nyilvános fürdő és egy privát spa — és hogyan fér el mindkettő egyetlen napban.

Ez az írás nem fürdőkalauz: nem rangsorol, és nem ígér semmit. Inkább azt mutatja meg, honnan ered a budapesti fürdőzés hagyománya, és miért fér el benne egy csendesebb, privát változat is.

01Aquincum: a római kezdetek

Jóval Buda és Pest előtt a kelta eraviszkuszok telepedtek meg a mai Gellért-hegy környékén. Utánuk jöttek a rómaiak, akik a Duna jobb partja közelében, a mai Észak-Budapest és Óbuda területén felépítették Aquincumot. Traianus császár i. sz. 106-ban Alsó-Pannónia (Pannonia Inferior) provincia székhelyévé tette; Hadrianus 124-ben municipiumi, Septimius Severus 194-ben coloniai rangra emelte. Nevét egy korábbi kelta névre, az Ak-inkre vezetik vissza, amelyet általában „bő víz” jelentésűnek tartanak — utalásként a közeli termálforrásokra.

A rómaiak jól kihasználták ezt a vizet. Egy nagyjából öt kilométer hosszú vízvezeték vitte a forrásvizet a katonai táborba, a városban pedig számos fürdő működött; a fővárosi fürdőüzemeltető tizennégyet tart számon. Alapfalaik és faluk egy része ma is látható Óbudán.

A rómaiaknak a fürdő nem egyetlen medencét jelentett, hanem fürdésre, pihenésre és társasági életre szolgáló helyiségek sorát. Ebből a gondolatból valami ma is él minden budapesti fürdőben. Az ember nem csak úszik: egyik hőfokról a másikra vándorol, és ott marad egy darabig.

02A ma is álló török fürdők

Buda 1541 és 1686 között oszmán uralom alatt állt, és ebből a másfél évszázadból származnak a város kupolás fürdői, összetéveszthetetlen hangulatukkal. A törökök a hamam hagyománya szerint építettek fürdőházakat a meleg forrásokra: kupolás csarnokot, meleget és félhomályt, középen medencével.

Több közülük ma is áll. Hármat érdemes ismerni:

• A Rudas a Gellért-hegy lábánál Szokoli Musztafa megbízásából épült, aki 1566 és 1578 között volt budai pasa. Szíve ma is a nyolcszögletű medence a tíz méter átmérőjű, nyolc pillérre támaszkodó kupola alatt.
• A Király fürdő ugyanezekből az évtizedekből való, mai épületének jelentős része is a török korból származik. 2020 márciusa óta zárva tart.
• A Veli bej fürdő, egy kupolás fürdő az 1570-es évekből, alapos felújítás után a 2010-es évek elején nyitott meg újra.

A Rudas török fürdőjét hétköznapokon nem mindig látogathatják egyszerre nők és férfiak, ezért indulás előtt érdemes megnézni a beosztást.

Aki belép egy ilyen csarnokba, rögtön érti a hely logikáját: kevés fény, meleg kő, középen a víz, a külvilág pedig kellő távolságban marad. A pontos építési évek kiadványonként kissé eltérnek, a 16. század második fele azonban biztos pont.

03A nagy fürdőpaloták aranykora

1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyetlen várossá egyesült. A következő fél évszázadban az új főváros nagyszabású épületeket emelt a forrásai fölé.

A kulcs a mélyből feltörő víz volt. Zsigmondy Vilmos bányamérnök kezdeményezésére mélyfúrások indultak a Városligetben, és 1881-ben már egy ideiglenes „Artézi fürdő” működött ott.

A Széchenyi fürdő ebből a forrásból nőtt ki. Czigler Győző tervezte, aki azonban 1905-ben meghalt; az építkezés 1909-ben kezdődött, a fürdő pedig 1913 nyarán nyílt meg, Pest első termálfürdőjeként. Kültéri része 1927-ben készült el, a második, mintegy 1256 méter mély kutat pedig az 1930-as évek végén fúrták.

A Gellért fürdő az első világháború idején, 1914 és 1918 között épült fel a Gellért-hegy lábánál, három magyar építész tervei alapján. Késő szecessziós, organikus mintákkal díszített csarnokai 1918-ban nyíltak meg; a hullámmedence 1926–27-ben készült el, az egykori fürdőkert helyén. A hely maga jóval régebbi az épületnél: a török korban is fürdő állt itt, a fürdőüzemeltető pedig egészen a 13. századig vezeti vissza az itteni ispotály és fürdő történetét.

A régebbi fürdők is megújultak. A Rudas például 1896-ban uszodát kapott. Az 1930-as évekre a város szinte mindenféle fürdőzést kínált: török kupolákat, palotaszerű csarnokokat, hullámmedencét és szabadtéri strandokat.

04Miért hívják Budapestet fürdővárosnak

Budapest 1934-ben hivatalosan is elnyerte a fürdőváros címet. A cím nevet adott annak, amit a források már jóval korábban lehetővé tettek.

Az ok a föld alatt van: több mint száz természetes forrás és fúrt kút, langyostól közel 80 °C-os vízzel. A pontos számot az egyes kiadványok kissé eltérően adják meg, ezért a „több mint száz” a biztos megfogalmazás. A fürdőüzemeltető adatai szerint naponta mintegy 70 millió liter termálvíz tör a felszínre.

Még a város nevének egyik fele is kötődhet a meleg vízhez. A Budapest Főváros Levéltára szerint egyes kutatók a Pest szót szláv eredetűnek, „kemence” jelentésűnek tartják, és a Gellért-hegyen és környékén fakadó meleg forrásokra vezetik vissza.

A források legalább annyira formálták a szokásokat, mint az építészetet. Nemzedékek óta a meleg víz itt a mindennapok része: egy szerda délutánra is jut belőle, nem csak a szabadságra.

A látogatóknak a sokféleség a vonzó: római rom, török kupola és huszadik század eleji fürdőpalota, mind egyetlen városban, és mind ugyanarra a meleg vízre épül.

05Nyilvános fürdő és privát spa ma — kétféle öröm

A nyilvános termálfürdő a közösség helye. Különböző hőfokú medencék között vándorol, helyiek és látogatók között, addig, ameddig a jegye és az energiája engedi. A falakban történelem, a levegőben zsongás — és ez is a varázsához tartozik. A fővárosi fürdőüzemeltető ma tizenkét fürdőt és strandot tart számon, a Széchenyitől és a Rudastól a margitszigeti Palatinusig. Hétvégén és ünnepnapokon a nagy fürdők zsúfoltak lehetnek; ha teheti, hétköznap délelőtt menjen.

A privát spa szinte minden szempontból az ellentéte: kicsi, csendes, időpontfoglalással működik, és az idő Ön köré szerveződik, nem a tömeg köré. Lemond a méretekről és a termálvízről, cserébe diszkréciót, ráérős tempót és egy terapeuta figyelmét kapja. A különbséget részletesebben a Mi az a privát spa című írásunk mutatja be.

Egyik sem helyettesíti a másikat. Ugyanazon az úton jól megférnek egymás mellett: a fürdők a város történetéért, a privát spa egy estéért, amely csak az Öné.

Ha kevés ideje van a városban, válasszon egyetlen történelmi fürdőt, és szánjon rá egy egész délelőttöt vagy délutánt, ahelyett hogy háromba is besietne. A termálvíz is a lassúságot hálálja meg.

06Csendes rituálé egy fürdőzéssel töltött nap után

Egy fürdőben töltött nap meleg, társas és fárasztóbb, mint amilyennek látszik. Könnyen lehet, hogy a végén éppen az ellenkezőjére vágyik: tompa fényű szobára, tömeg nélkül, és valakire, aki ráér.

Ha így van, hagyjon időt a kettő között. Egyen valami könnyűt, igyon vizet, pihenjen egy-két órát, és hagyja, hogy a teste lehűljön, mielőtt a rituálé elkezdődik. A COHEN minden nap 11 és 23 óra között tart nyitva, a Hold utca 25. alatt, Lipótvárosban, az V. kerületben; a látogatás részleteit a kapcsolat oldalunkon találja. Kérjük, józanul érkezzen, és legfeljebb tíz perccel az időpontja előtt. Minden 18 év feletti vendéget szívesen látunk, nemtől és orientációtól függetlenül.

Ha egy másfajta vízzel zárná a napot, a More attention saját, forró, illatos fürdővel kezdődik, ráérős érintéssel folytatódik, és arc- és lábkezeléssel zárul — 160 perc, 150 000 Ft (370 €). A rituáléink között találja, a rövidebbek mellett arra az esetre, ha aznapra már elég volt a vízből.